Ifjúsági információs portál -
online városi diákújság, Békéscsaba

2019. május 26., vasárnap

Közösségi ikonok

Facebook YouTube Instagram RSS

Különleges élőlények

Számos fajt fedeztünk már fel az évszázadok alatt, de még így is maradtak hiányosságaink. Legtöbbjük eléggé átlagos, de vannak közöttük olyanok is, akik megérdemlik a figyelmet.

Írta:   |  Forrás: BAM  |  Rovat: Zöldülj!
Megjelent: 2019. február 26., kedd 17:39

A sok ezer faj között rengeteg nem mindennapi teremtény lapul meg. Vannak olyanok, amelyek immunisak a rákkal szemben, és vannak olyanok is, amelyeknek a regenerálódó képességükhöz semmi sem fogható. Eme érdekes tulajdonságokkal felvértezett állatok közül hoztam el nektek 5+1-et. A lista tartalmaz olyan állatokat is, melyeknek nincs szuper képességük, de így is meghökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek.

1. Medveállatka, avagy „A túlélő”

A medveállatkák törzsébe tartozó, szemmel alig látható, körülbelül 0,2-1,5 mm nagyságú fajok, világszerte megtalálhatók. Érdekességük abban rejlik, hogy szinte bármit túlélnek. Fel tudnak olyan állapotot venni, amikor életműködésük felfüggesztődik, így élelem és víz nélkül akár száz évig is elélnek. Ha ilyenkor víz éri őket, akkor pár perc alatt újra aktívvá válnak.

Ha lefagyasztanánk őket, akkor azt is túlélnék. Egy átlagos élőlény, ha megfagy, akkor szervezetében hegyes jégkristályok képződnek, amelyek hamar szétroncsolják a belső szerveket. A medveállatkák olyan fehérjékkel rendelkeznek, amelyek következtében a fagyás hamarabb megy végbe, így hegyes kristályok helyett sok apró kristály képződik, amik már nem tudnak ártani az állatnak. Emellett 100 fokos levegőn hat órán át, 151 és -273 fokos levegőn pedig pár percig képesek élni.

Medveállatka (Fotó: flickr.com - Peter von Bagh)

Medveállatka
(Fotó: flickr.com – Peter von Bagh)

Egy párizsi tanulmány által végzett kutatás kimutatta, hogy egyes példányok akár 570.000 rad röntgensugárzást is túléltek. Csak hogy tudjátok mihez hasonlítani elárulom, hogy egy ember 500 rad sugárzás hatására már halálos sebeket szerez. Emellett a földi ibolyasugárzás ezerszeresét, a gamma-sugárzást, a nagy mértékű elektromágneses sugárzást és az elektronmikroszkópos elektronbombázást is átvészelik.

Mindemellett nyomás sem okoz nekik problémát. A földi légköri nyomás háromszázszorosával és a tenger legmélyebb pontján levő nyomás hatszorosával is megbirkóznak. Vákuumban, azaz légüres térben képesek akár hét hónapig is túlélni.

2007-ben egy űrszondával felküldtek egy pár medveállatkát a világűrbe. Tíz nap elteltével visszajöttek, majd az egyedeket vízbe helyezték, hogy újra életre kelljenek. 68 százalékuk túlélte ezt a megerőltető utat mindenféle felszerelés nélkül, sőt még szaporodni is képesek voltak. Azért olyan hihetetlen teljesítmény ez, mivel a világűrben az oxigénhiánnyal, a kozmikus sugárzással és a földi ibolyasugárzás ezerszeresével meg kell küzdeniük.

Hab a tortán, hogy rengeteg mérgező anyag, sav és oldószer ellen is immunisak. Nem hiába tartja a mondás: „Kicsi a bors, de erős”.

2. Axolotl, avagy „Az öngyógyító”

Az axolotl egy Mexikóból származó kétéltű. Neve azték eredetű, jelentése vízi kutya (atl=víz, xolotl=kutya). Az állat vadon élő példányai túlnyomóan sötét, barna vagy szürke színűek fekete pöttyökkel tarkítva. A tenyésztéseknek hála, mára az állat mindenféle színben pompázhat, aranysárgától egészen a feketéig, sőt mi több, az albínó egyedek sem ritkák.

Axolotl (Fotó: Pixabay.com)

Axolotl
(Fotó: Pixabay.com)

Az egyedek képesek visszanöveszteni testrészeiket, de akár többet is tudnak. Egy kutatás keretein belül vizsgálták, hogy a regeneráció milyen mértékben dolgozik a szervezetükben. Az egyedeknek az agyából vagy a szívéből választottak le egy darabot. Nos, egy állat ebbe vagy azonnal belehalna, vagy később, de ők még ezt is vissza tudták növeszteni. A kutatók a mai napig vizsgálják, hogy képesek ilyesmire. Találgatások vannak, de biztosat még aligha tudtak mondani. Annyira már rájöttek, hogy a regeneráció egy bizonyos menetrend szerint megy végbe.

Másik érdekessége, hogy a fajra jellemző a neoténia, vagyis röviden az, hogy az ivarérett állatok megőrzik a lárvaállapotot, így vízben élnek és kopoltyúval lélegeznek. Az átalakulás elmarad, mivel a pajzsmirigy nem választja el azokat a hormonokat, melyek segítségével az átalakulás végbemegy. Ez azonban semmiféle hátrányt nem jelent számukra, sőt mi több, előnyhöz is juttatja őket. Ha a víz, amelyben élnek valamilyen úton kiszáradna, akkor átalakulnak tüdővel lélegző szárazföldi gőtékké.

3. Kacsakagyló: „nem csak az ágyban jó…”

Neve megtévesztő, mivel egy rákról beszélünk. Azért kaphatta ezt a nevet, mert egy kagylóban él. A kagyló maga 5 cm hosszú, hófehér héjjal rendelkezik.

Kacsakagyló (Fotó: Pixabay.com)

Kacsakagyló
(Fotó: Pixabay.com)

Érdekesség, hogy a kacsakagylónak a legnagyobb a hímtagja a testéhez képest, úgy nyolcszor nagyobb. Az egyedek hímnősek, de lehetőség szerint igyekeznek másokkal párzani. Lehet ez az egyik ok, amiért nagyobb csoportokban élnek. A kutatók azt is megfigyelték, a péniszük alkalmazkodik a viszonyokhoz. Ha a víz zavaros, erősen hullámzik, akkor kisebb és vastagabb, ha pedig a víz nyugodt, akkor pedig hosszabb és vékonyabb.

A faj a kutatások alapján nem változott semmit sem, amióta megjelent Földünkön. A legrégebbi leletek kambrium koriak, amik nagyjából 542-488 millió évesek lehetnek. Tetemeket nem találtak, hisz az évmilliók alatt lebomlottak, de a páncél alapján ezt állapították meg. Ha végiggondoljuk, hogy ennyi idő alatt hány faj alakult át és halt ki, akkor elég nagy teljesítmény, hogy meg tudták őrizni felépítésüket.

4. Csupasz földikutya, avagy „Akin nem fog a rák”

A csupasz földikutya, avagy csupasz vakondpatkány egy Afrikában élő, 8-9 centiméter nagyságú rágcsáló, melyet semmiféle szőr nem borít. Az állat nem rendelkezik fülkagylókkal, a szemei pedig eléggé kicsik és rosszak, szinte vak.

Életmódja egy érdekes jelenség: alagútrendszeren keresztül közlekedik, gyökerekkel meg gumókkal táplálkozik. Furcsasága abban rejlik, hogy kolóniákban él, ahol egy királynő köré csoportosulnak. Hasonló euszociális társadalomban csak a méhek és a hangyák élnek.

A csupasz vakondpatkány akár harminc évig is elél, ami az átlagos rágcsálók életkorának tízszerese. Egy kutatócsoport megfigyelte, hogy ez a faj gyorsabban regenerálódik, mint többi társa és képes a sejtöregedést lelassítani.

Csupasz földikutya (Fotó: Wikipedia - Roman Klementschitz)

Csupasz földikutya
(Fotó: Wikipedia – Roman Klementschitz)

A faj immunis a rákbetegségre, eddig egyetlen olyan példányt sem találtak, amely rákos beteg lett volna, de még mesterségesen sem tudták azzá tenni őket. Két sejtbiológus arra jött rá, hogy a rákmentesség a hialuronsavnak köszönhető. Kutatásuk során az egyedeknek a sejtjei közül eltávolították ezt a savat, melynek eredménye az lett, hogy a sejtek fogékonyabbak lettek a rákkeltő anyagokra.

Ez a sav az emberben is megtalálható, újszülött korban található a legtöbb az emberi szervezetben, majd az idő múlásával egyre kevesebb termelődik belőle. A csupasz földikutyáknál az enzim, ami lebontja a hialuronsavat, csak korlátozottan működik.

5. Óriási japán rák, avagy „A monstrum”

Ez a rák Japán vizeiben honol. Narancssárga színben pompázik, lábai fehér foltokkal tarkított.

Óriási japán rák (Fotó: Wikipedia - Wilfredor)

Óriási japán rák
(Fotó: Wikipedia – Wilfredor)

„A méret a lényeg” – tartja a mondás, amely ezekre az óriásokra nagyon is igaz. Ez a rákféle ugyanis a legnagyobb ízeltlábú, két ollójának a távolsága akár 3,8 méter is lehet, páncéljának átmérője 40 centiméteresre is megnőhet, a teljes súlya pedig elérheti a 40 kilogrammot is. Rémisztő megjelenése ellenére mindazonáltal békés természetű, sőt mi több, 50 és 600 méter közötti mélységben tengeti mindennapjait.

+1 Kakapó, avagy „A kívülálló”

A kakapó Új-Zéland szigetén őshonos. Éjszakai állat, földön fészkel, gyönyörű zöld tollakkal rendelkező, vaskos jószág. A világ egyik legritkább madara.

Kakapó (Fotó: Wikipedia - Chris Birmingham)

Kakapó
(Fotó: Wikipedia – Chris Birmingham)

Az egyetlen repülésképtelen papagájfajról beszélünk, amely az embereknek „hála”, a kihalás szélére sodródott. A gyarmatosítók a húsáért és szép tollaiért vadászták, emellett a betelepített ragadozók tovább tizedelték őket. 2017-re már csak pár darab maradt belőlük, így egy program keretein belül próbálják „feltámasztani” a fajt, hogy ne halljanak ki végérvényesen.

Ezen állatok is jól szemléltetik, hogy mennyire sokszínű a mi kis bolygónk.

Cikk megosztása:
Keresés az oldalon
BAM Híradó

BAM TV

Csak egy kérdés

Mit gondolsz a nyári és téli időszámításról?

Legközelebbi programok
  • Nincs esemény
Copyright
BAM
©2019 Új Fejezet Békés Megyéért
Ifjúsági Egyesület
Minden jog fenntartva!