Ifjúsági információs portál -
Online városi diákújság, Békéscsaba

Így érdemes elkezdeni! Jegyzet az ugrókötelezésről

Hello! Én vagyok a srác, aki szerelmes az ugrókötelébe és írtam egy cikket, amelyben kifejeztem mennyire megszállott is vagyok. Abban az írásában megígértem, hogy praktikus tanácsokat, alap irányelveket megfogalmazó útmutatót is csatolni fogok, hogy segítsek azoknak, akiknek esetleg megjött a kedve fel le ugrálni a szabadidejében.

Még ne ugorjunk azonnal a közepébe, ahogy már erről írtam, beszéljünk arról, hogy mi a legoptimálisabb kötél a kezdők számára. A legtöbb ember először a kötél hosszáról kérdez. Ez igazából egyéni ízlés és stílus kérdése, kezdőknek ajánlott hosszabb kötéllel edzeni, mert megengedőbb a hibákkal szemben és jobban is érezhető a kötél mozgása. Ez a hossz körülbelül azt jelenti, hogy a kötél közepébe lépve és aztán kifeszítve, a nyélnek körülbelül a vállgödörig/mellkas felső részéig kell kinyúlnia. Az anyagot tekintve én előnyben részesítem a PVC köteleket – van ilyen drótkábel szerűség gyorsasági ugrókötelekhez, azokat viszont kifejezetten duplázáshoz tervezték és a nyelének is egyedi kivitelezése van. Létezik vassodrony PVC-be húzva, ami hatalmasat tud ütn,i ha beleakadsz, viszont mindig érezhető, hogy hol van a levegőben. Ezeken kívül vannak azok a fonott kötelek a tesióráról – én ott találkoztam velük – amelyeket senkinek eszébe ne jusson használni, mert igen elkedvtelenítő mire egyszer sikerül átugrani. A békéscsabai belvárosban található sportboltban a legolcsóbb ugrókötél is megteszi, én is olyannal kezdtem és tanultam az első lépéseket.

Kezdésként gyorsan pár mondatot arról, hogyan lehet a kötél hosszát beállítani: nyelénél a végén találsz egy pöcköt, ami megakadályozza, hogy leessen. Ezt szét lehet szedni. Tedd meg, majd told le a nyelet a megfelelő pontig, hogy aztán a nyél felső részéhez visszailleszd a pöcköt. Ugyanez a másik oldalon, a kilógó PVC-t pedig egyszerűen csak vágd le. Vagy csomót is köthetsz rá, ahogy én szoktam, itt egy kis videós segítség.

Jöjjön az ugrás technikája

Első és legfontosabb: csak lábujjhegyen ugrunk. Bár egyértelműnek hangozhat, de hihetetlen, hogy mennyi kezdő ugrik teljes talppal, amivel sok probléma van – nem számolva azzal, hogy nem hatékony és nem is tesz lehetővé később az összetettebb lábmunkát, illetve cserébe még sérülésveszélyes is. Elugráskor csak pár centire távolodunk el a talajtól, ez kb. 2-5 cm és a láb mindvégig nyújtott. Kizárólag a térd hajlik meg minimálisan. Nem kell felrántani a térdet, sem a bokát, mert hosszútávon ez fárasztó és ez is sérülésveszélyes.

Nem ugrunk kétszer egy hajtásra. Ha nem megy, a végén leírok pár gyakorlatot, amivel edzeni tudsz rá, de a legfontosabb, hogy ne legyen kis szökkenés, mielőtt átugranád egyszer a kötelet. Egy hajtás egy ugrás.

Ami a kezek tartását illeti, kétféle mód van, hogyan tartsd őket: könyök bent és könyök kint (elbows in, elbows out). Az előbbi azt jelenti, hogy a könyököd a törzsed mögé húzod, a kötél így hosszabb lesz, míg az utóbbi pedig, hogy a könyököd hozzásimul a bordáidhoz, amikor a felkar kifelé áll, távolabb lesz a törzstől és ezzel lerövidül a kötél hossza. Válaszd azt, amelyik kényelmesebb, a lényeg, hogy a könyököd a törzsed mellett legyen.

A legtöbben úgy gondolják, hogy ugrókötelezés közben nincs olyan, hogy domináns oldal, illetve pontosítva, hogy nem számít. Aki így gondolja, nem is tévedhetne nagyobbat. Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a gyengébbik kéz mindig feljebb lejjebb, beljebb vagy kijjebb helyezkedik el, mint az erősebb. Hogy ezt elkerüld, erősen ajánlott egy tükör előtt gyakorolni és tudatosan ott tartani a gyengébbik kezet a megfelelő helyen. Fel is veheted magad egy egyszerű mobillal, ami még jobb, mert vissza tudod nézni a formád, látni fogod, mire figyelj legközelebb, mit kell javítani a következő alkalommal. Az ideális állapotot onnan fogod felismerni, hogy amikor a kötél körbeér téged, az alakja körívszerű lesz, olyan U-alakú. Kezdőként a kötél sok esetben téglalapként vagy egy elnagyolt körként megy át a lábad alatt, ezen nagyon sokat lehet segíteni csupán azzal, hogy a magasságodhoz és a kéztartásodhoz megfelelő méretűre szabod a kötelet.

Fontos még megemlíteni, hogyan pörgetjük a kötelet. A legtöbb kezdő a teljes karját használja, szinte evező mozdulatokkal próbálva átugrani a kötelet. Mondanom se kell, hogy ez semmiképpen sem hatékony és sokkal nagyobb az esélye a fennakadásnak is. A kötelet csuklóból pörgetjük apró, köröző mozdulatokkal. Ha a kötél hosszabb, automatikusan használni fogod a felkarjaid is valamelyest, de ez ne zavarjon – a lényeg hogy az erő nagyrészének, amellyel forgatod a kötelet, a csuklódból kell, hogy jöjjön.

Igazából nincs kifejezetten kötelezésre tervezett cipő, azonban nem árt, ha a viselet nem korlátozza a mobilitásodat, a talpa nem túl kemény és egyúttal nem is túl vékony. Ez azért jó, mert leveszi a talajra éréskoraz ütések hatásának legnagyobb részét a lábadról, ugyanis az első pár alkalommal hatalmas stressz éri a lábat. Az izmaid nincsenek még hozzászokva, hogy fél órát ugrálj egyhuzamban, ezért fontos, hogy a lehető legkényelmesebb cipőben kezdd. Hogy tovább csökkentsd a sérülésveszélyt nem ajánlott betonon ugrani. Nemcsak a lábaid fogják megköszönni, de a köteled is, ugyanis betonon sokkal könnyebben használódik el, mint más, kevésbé érdes és kemény felületen.

Most, hogy már sok mindent tudsz az alapokról, kezdd el! Bár egy újabb jótanács: semmiképpen se hamarkodd el. Nem győzőm eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos a mértékletes haladás. Szóval, hogy ne úgy csináld, ahogy én tettem, az úgy sokkal fájdalmasabb élmény lesz.

Mindig melegíts be az edzések előtt, utánuk pedig nyújtsd le a vádlidat, legalább 10 percig tartson ez is. A nyújtást nagyon fontos elvégezni, hogy minimalizáld a lábadra irányuló terhelés negatív hatásait. Maguk az edzések pedig kezdőként naponta kb. öt-tíz percet jelentsenek, ha jobb kondiban vagy, akkor maximum negyedórát. És ennyi! Komolyan! Öt-tíz perc naponta pont elegendő, hogy a lábaid megszokják az újfajta terhelést. Fél perces szetteket ajánlok, közben 1 perc pihenő. Ha nem megy az ugrás fél percig, akkor csökkentsd az időt. Csak annyi fontos, hogy amíg ugrasz, addig az folyamatos legyen. Ha fennakadsz semmi gond – folytasd ugyanott.

Valószínűleg az első pár napban szokatlan fájdalmat fogsz érezni a lábadban, de ne félj, ez teljesen normális. A mozgásforma újszerűsége miatt jelentkezik és leginkább izomlázra fog hasonlítani, hasonlóan ahhoz, mintha megerőltetted volna bármelyik másik izmodat. Azonban, ha a fájdalom pár nap múlva nem múlik el, azonnal vegyél ki egy „szünnapot”. Ha pedig még az egyszerű ugrás sem megy, ne aggódj. Van egy csodálatos mozdulat, ami a legtöbb trükk elsajátításában hatalmas segítséget tud nyújtani: az úgynevezett toe catch. Annyit kell csinálnod, hogy elindítod a kötelet, majd elkapod a lábfejeddel. És ismét. És megint. Mikor már ez magabiztosan megy, próbáld meg egyszer átugrani a kötelet. Csak egyszer. Aztán fokozatosan haladj felfele – kétszer, háromszor, négyszer zsinórban. Ugye ez a létrázás. Előbb utóbb azt fogod észrevenni, hogy már nem is gondolkodsz, csak ugrasz. Ebben az esetben gratulálok, megtanultál ugráló kötelezni!

Leírtam minden tanácsomat, ami akadhat egy kezdő számára. Sok sikert mindenkinek, aki elkezdi ezt a hihetetlen utazást és kívánom, hogy találjatok benne olyan sok örömet, megelégedettséget és harmóniát, ahogyan én tettem.