A vonat hajnali negyed 5-kor indult az osztrák fővárosba. Izgatott utasok foglalták el a tizenhét kocsi egyikében helyüket. Ahogy felszálltunk, karácsonyi zenék szóltak a hangszórókból, ezzel is megalapozva az adventi hangulatot.
Persze, ezután sem unatkoztunk a hatórás út során: a vonat személyzete különböző programokkal gondoskodott a jókedvről és az ünnepi hangulatról, de a szerelvényhez tartozott két étkezőkocsi és egy Orfeum bulikocsi is, ahol DJ szolgáltatta oda-vissza a jobbnál-jobb zenéket. Miután Győr állomáson az utolsó utasok is felszálltak, elkezdődött a megvendégelés, ami magába foglalt egy kis pálinkát (természetesen csak a felnőtteknek), illetve pár szem sós süteményt.
Ahogy közeledtünk Bécshez, a hangszórókon keresztül és az ajándék térképek segítségével elmagyarázták az utasoknak az ajánlott programokat, útvonalakat, de természetesen ha valaki szeretett volna szakszerű túravezetésen részt venni, akkor arra is volt lehetőség. Volt, aki a gyalogos túrákat választotta, mások pedig nosztalgiavillamossal csodálhatták meg Bécs belvárosát, míg a vállalkozó szelleműek és a rutinos túrázók önállóan is bejárhatták a nevezetességeket. Ez utóbbi csoportba tartoztunk mi is.
Negyed 11-re érkeztünk a Westbahnhof állomásra, húsz perccel hamarabb a tervezettnél, így legalább több időnk volt szétnézni. Az állomástól néhány perc sétára található a Mariahilfer strasse, Bécs legnépszerűbb bevásárlóutcája. Pár órát itt eltöltöttünk, illetve az ebédünket is itt fogyasztottuk el, majd továbbsétáltunk a nevezetességek felé.
Fő úti célunk a Rathausplatz volt, magyarul a Városháza tér, hiszen itt található a legnagyobb karácsonyi vásár. Amikor megérkeztünk ugyan világos volt, de így is elvarázsoltak minket a hatalmas mesebeli vásár fényei. Több száz árus árulta portékáit: fényes gömböket, karácsonyi díszeket, figurákat. A levegőben forró puncs és csokoládé illatát lehetett érezni, így nem csoda, ha teljesen elragadott minket a karácsonyi hangulat, de szerintem mindenki számára felejthetetlen élmény volt. Megtekintettük még a Természettudományi Múzeum előtt lévő vásárt is, ahol rengeteg gyönyörű díszt láthattunk. Mindegyik nagyon különböző volt, de mégis egységes pompában tündököltek.
A városnézés és vásárlás végén fájó lábakkal visszabaktattunk az állomásra, ahol a peronon már forralt borral és forró teával vártak minket. Miután átfázott testünket felmelegítettük, már indultunk is vissza Békéscsabára.
Visszafelé már a pihenés volt a fő program, azonban a szervezők gondoskodtak arról, hogy a bulihangulat is meglegyen. Győr előtt totósorsoláson vehettek részt azok, akik kitöltöttek egy szelvényt az adventi vásár történelméről. Akik pedig nem voltak még túl fáradtak, azok a bulikocsiban táncolhattak retró slágerekre. A mi kis családunk pedig elfogyasztotta a jól megérdemelt forró csokiját és kávéját a fantasztikus hangulatú étkezőkocsiban.
Hajnali fél 1 körül fáradtan, de annál több élménnyel érkeztünk Békéscsabára.
Fotók: Fábián Réka