Ifjúsági információs portál -
Online városi diákújság, Békéscsaba

Farsangi fánkot ettél már idén? Mi igen!

Amíg kiskorunkban a beöltözés, addig ahogy idősödünk, egyre inkább a gasztronómiai élvezetek jelentik számunkra a farsang legnagyobb örömét. Márpedig, ha farsangi gasztronómia, akkor a fánk semmiképp sem maradhat ki!

A farsangot hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de az Anjouk és Mátyás udvarából itáliai hatásra utaló adatok is maradtak ránk. A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

A farsangi fánk eredete

De térjünk vissza a gasztronómiához, nevezetesen a farsangi fánkhoz, amelynek eredetét illetően kétféle történet is él a köztudatban:

Az egyik szerint a fánk eredetileg osztrák csemege – amely nem véletlenül kapta a Krapfen nevet. Története szerint ugyanis egy Krapfen nevű pékhez, pontosabban özvegyéhez kötődik a fánk feltalálása, akinek – miután elvesztette férjét, nem kis munka zúdult a nyakába. A pékség vevői nem győzték kivárni a sorukat, ezért a felbosszantott asszony egy alkalommal tésztadarabot repített feléjük. Csakhogy az véletlenül a forró olajba esett és szép formás, sárga sütemény vált belőle.

A másik történet azonban a francia beignets süteményt tartja az első fánknak. Az 1700-as években, egy karneváli éjszakán ugyanis XVI. Lajos király felesége, Marie Antoinette álruhában elszökött a Tuilleriákban megrendezett farsangi bálról és a többi, egyszerű ember között sétálgatott a tömegben. Éhes lett, így egy mézeskalács árustól vett egy fánkot. Nagyon megtetszett neki ez az ízletes sütemény, ezért elküldte a lovagot, aki kísérte, hogy vegyen belőle egy egész kosárnyit. Később azonban a palotába hívatta a fánkkészítőt, akinek meg kellett osztania receptjét a királyi cukrásszal. Ezt követően – némi módosítás után – a cukrász minden lakoma alkalmával készített fánkot, a jelenlevők nagy örömére. Természetesen, a nép is gyorsan megszerette a palotában is közkedvelt süteményt, amely nemcsak finom, de olcsó is volt.

Többféle farsangi fánk is létezik

Az alap fánk bő olajban sül, élesztővel készült kelt tészta, amelyet elkészülése után megtöltenek baracklekvárral és megszórnak porcukorral.

A leggyakrabban a szalagos fánkot sütik – némileg körülményes elkészítése miatt azonban sokan a kissé egyszerűbb változatokat választják. De mi jellemzi a farsangi szalagos fánkot? Aranybarna, gömbölyű és ahogyan a neve is mutatja, a fánk szélén fehéres szalag fut körbe – ha így sikerül a sütemény, akkor tökéletes! Keveseknek sikerül elsőre úgy elkészíteni, hogy a szalag is meglegyen, de a farsangi fánk ízében se találjunk kivetnivalót. Kell hozzá gyakorlat, no meg kifogástalan alapanyagok. Nem mellékes, milyen az olaj hőmérséklete, és maga a fánk mérete sem mindegy!

Persze, vannak más farsangi fánkok is. Igen ismert a farsangi csöröge fánk – egészen más az alakja, mint a szalagosnak, inkább hosszúkás és lapos. A kinyújtott tésztából rombusz formákat vágunk, és a közepét is bevágjuk, majd olajba tesszük.

Népszerű a forgácsfánk is: a lágy tésztát deltoid alakban kivágjuk, és szintén egy kisebb vágás kerül a tészta közepébe, majd olajban a tészta mindkét oldalát pirosra kell sütni. A rózsafánk hasonlóan készül, de a könnyen nyújtható tésztát fánkszaggatóval kell kivágni, majd a szélét bevagdosni. Három vagy négy lap kerül egymásra, a közepét ujjunkkal összenyomjuk.

Farsangi fánk az ATK-ban

Február 8-án az Andrássy Úti Társaskörben is finom fánk illat terjengett. Mikó Melinda, az Új Nemzedék Központ munkatársának a vezetésével és jóvoltából szalagos fánkot készítettünk. Hogy hogyan? Íme a recept, na meg a képek, ha valaki kedvet kapna az elkészítéshez.

Szalagos fánk

Hozzávalók:

0,5 kg liszt
2 tojássárgája
1 egész tojás
3 dkg friss élesztő
5 dkg vaj
5 dkg cukor
2 dl langyos tej
2 evőkanál rum
1 csipet só

Elkészítés:

Dagasszunk tésztát a szobahőmérsékletű hozzávalókból, majd langyos helyen kelesszük a kétszeresére a nyers tésztát! Óvatosan nyújtsuk ki ujjnyi vastagra, majd hagyjuk ismét megkelni a kétszeresére! Egy pogácsaszaggató vagy egy pohár segítségével szaggassuk ki, ezt követően takarjuk le a nyers fánkokat és hagyjuk újabb 30 percig kelni őket! Nyomjunk egy bemélyedést minden fánk közepébe a mutatóujjunk segítségével, majd felforrósított olajban süssük mindkét oldalukat egy-egy percig először fedővel, majd fedő nélkül!

Megjegyzés:

Az olajba mindig először a lyukas oldalával helyezem be! Vigyázzunk, hogy az olaj ne legyen túl forró, mert nagyon könnyen megégnek a fánkok. Porcukorral és sárgabarack-lekvárral kínáljuk.

Galéria

Fotók: Ati