Szerencsétlen kis madárkák kint fáznak és éheznek, miközben én épp bent iszom a szobában a finom kis barackos teám. Éles a kontraszt igaz? Szívem szakad meg ilyenkor télen a kinti hidegben fagyoskodó állatokért (főleg a macskáimért), és jó lenne segíteni nekik, hogy ne legyen ilyen sanyarú a sorsuk. Más is van így vele? Ha igen, akkor ajánlom az alábbiakat, ugyanis kis kutatás után számomra a madáretetés eddig ismeretlen veszélyeiről találtam fontos információkat.
Először is a legfontosabb tény (vagy hatvan felkiáltójellel a végén), hogy a madarakat csak télen etessük! Ilyenkor a rovarevő madarak felhagynak a vadászattal és inkább a könnyen megszerezhető magokat eszegetik. Azonban fennáll a veszély, hogy a költési időszakban is inkább a kihelyezett magokat eszik rovarvadászat helyet, és aztán ezt adják a fiókáknak is, akik viszont a magokat nem tudják megenni, így elpusztulnak. Más esetekben viselkedéstorzító hatása is lehet, ami akár az egész madárállományt veszélyeztetheti.
A második fontos információ, hogy a madarakat ne etessük kenyérfélékkel, ugyanis azok erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást okozhatnak, aminek következtében a madarak szintén elpusztulhatnak. Sajnos, erre sokan nem gondolnak és adnak nekik kenyeret, zsömlét, kiflit. Ennek azonban van egy másik negatív oldala is: a vízi madarak, ha sok kenyeret kapnak, akkor akár fel is hagyhatnak a természetes táplálékszerzéssel. Azoknál a fiatalabb madaraknál, amelyek nem megfelelően táplálkoznak, különböző rendellenességek alakulhatnak ki, pl. toll- és csontnövekedési gondok. Ennek következtében akár az is előfordulhat, hogy nem tudnak elrepülni télen, vagy nem is akarnak, mivel hozzászoktak ahhoz, hogy az emberek mindig adnak nekik különböző csipegetni valókat.
Összegzésképpen tehát, a madarakat lehetőleg csak télen etessük (habár a házi kedvencként tartott nimfapapagájnak nem árt az év többi részében is adni)! Ne kenyeret, hanem olajos magvakat, zsírszalonnát vagy ehhez hasonló dolgokat adjunk, a vízi madarakat pedig ne etessük, főleg ne kenyérrel!