Ifjúsági információs portál -
Online városi diákújság, Békéscsaba

Egy nap – egy hét (egy apuka nyílt levele)

Egy apuka levelét tesszük közzé, aki féltette, óvta egyszem kicsi lányát, aki most érettségizik. A lányos apák néha jobban bajban vannak, mint bárki más. Na jó, az első randi és az első pasi a bemutatása hasonlóan idegőrlő pillanatok lehetnek, de mégis más. Érettségi, apa szemmel.

Szia Drágám!

Be vagyok pánikolva! Be vagyok, mert néztem ahogy felnősz és átéltem azokat a pillanatokat, amiket kellett és amiket lehet nem kellett volna. Apaként hagytam, hogy kilakkozd a körmöm, befond a hajam, de ott voltam amikor tanultad a betűket és először olvastál fel egy mondatot hibátlanul. Ott voltam akkor is, amikor először szerelmes voltál kisiskoláskorodban. Ott ültem melletted amikor nővé váltál. Segítettem középiskolát választani és együtt mentünk át a tinédzser szerelmeken. Együtt repkedtünk a föld felett két centivel, mert kaptál egy Valentint és együtt zokogtunk, amikor a kiszemelt rád sem hederített. Voltak hatalmas nevetések és voltak könnyes pillanatok. Büszke vagyok rá, hogy ott lehettem melletted!

De most nem tudom mit tanácsoljak vagy ne tegyek. Olyan szituációban vagy érettségizőként, amit nehéz értelmeznem. Megbolondult a világ, az elmúlt tanév karanténja tutti lenyomatot hagy mindenki lelkivilágán, így a tiéden is. Olyan mintát, amit jobb lett volna kihagyni.

18 éves vagy, most kellene megtapasztalnod, hogy milyen kialvatlan szemmel odaülni a vasárnapi ebédlőasztalhoz, mert átbuliztad a szombat éjszakát. Most kellett volna megélned, hogy utánad fordulnak a pasik, hogy nőiesen pipiskedve próbálsz talpon maradni egy olyan buliban, ahol kicsit túltoltatok valami pancsot a barátnőkkel. Egyszóval próbálgattad volna magad, hogy mit bírsz, mennyit szabad és mire van lehetőséged. A MOST elmarad és ezeket a pillanatokat semmi nem hozza vissza.

Látom mennyire ideges vagy. Látom, hogy hányingerig összeszorult a gyomrod, mert annyira izgulsz az érettségi miatt. Látom milyen nyomás nehezedik rád, hogy jól teljesíts és felvegyenek a hőn áhított főiskolára. Bár ebben nem egyezik a véleményünk, de hagyom, hogy válassz, hogy oda menj továbbtanulni, ahová szeretnél. erre visszatérünk néhány év múlva, mert szerintem nem érdemes úgy iskolát választani, mert ott jó pasik vannak.

Szóval érettségi. Most úgy érzed ez a legnagyobb kihívás, ami érhet az életed során. Jól gondolod, ez az eddigi! életed legkomolyabb megpróbáltatása és csak remélem, hogy a pandémia nem teszi ezt is tönkre. Láttam mikor tapsikoltál, hogy nem kell szóbelizned. Bár nem szeretsz szerepelni, tudod a szóbeli egyfajta javítási lehetőség, segítenek a tanárok.

Segítenek remélem ezúttal is. Sok esetben a legvéresebb szájú pedagógusoktól érkezik a legtöbb segítség az érettségin, a legváratlanabb pillanatokban. Ők is emberek, de most olyan szituban vannak, amiben eddig még nem. Idióta év van mögöttünk, de tudom, hogy te mindent megtettél az elmúlt négy évben és az elmúlt hetekben. Elmondtam már szóban is, de most megteszem ismét: Ami nem ment bele a fejedbe az elmúlt években, nem most fog. Amit megtanultál, az már ott van, csak most a pániktól megragadt. Nem azért nem jut most eszedbe az Aranybulla évszáma, mert nem tudod, hanem azért, mert pánikolsz. Ne tedd!

Dőlj egy kicsit hátra, pihenj, mert kócos hét áll előtted. Olyan napok, amikor tényleg próbára tesznek, de van valami apróság, amit szerintem sokan elfelejtenek: a most érettségizőknek nem csak a tudását mérik meg, hanem a lelkierejét is. A kiforrott lelkivilágot is megtépázza a homeoffice, hát még egy fiatal felnőtt alakuló érzelmeit. Nem volt egyszerű így készülni, végigcsinálni a kicsit több, mint egy évet. Én tudom, hogy sok van benned, hogy megrázod magad és nem lesz gondod.

Tudom azt is, hogy két hét múlva sikítva nevetünk azon, hogy minek pánikoltál. Egy év múlva más szemmel fogsz visszanézni ezekre a napokra, de az akkor lesz. MOST be vagy tojva. Ne legyél! Apa szurkol neked és bízik benned. Egy dolgot ne feledj el: Ha most elhasalsz a vizsgán sem harapom le a fejed, majd lesz pótvizsga vagy megpróbálod jövőre.

Most azt érzed, hogy ez a legfontosabb én meg tudom, hogy sokkal fontosabb lenne megélned azokat a pillanatokat, amiket a vírus miatt nem élhettél meg és ezt már sosem teheted meg. A szalagavatód, a ballagásod, a családi ebéd… mind ment a levesbe és szerintem ezek azok, amiket nem tudok bepótolni. Ezeknél nincs pótvizsga, mert nem akkor és ott történtek meg.

Sajnálom, de erre nincs ráhatásom.

Arra viszont van, hogy hagyd már azt a történelem jegyzetet és pihenj picit.

Szeretlek!

Apa