Akárhogy is nézzük, a média szinte kikerülhetetlen az életünkben, mindennapjaink része. Ez persze még nem feltétlenül lenne rossz, ha nem lenne akkora hatással ránk. Hogy mire is gondolok, azt a tanulmányi idejét Békéscsabán töltő, húszéves Balázs Erzsébet Roxána verse tökéletesen elmondja.
Balázs Erzsébet Roxána:
Médiahatás
Sötétbe nyúló harag, gyűlöletet, rosszakarat
Mai ember joga, keserűség és magány
média hatás
Mert minden elhiszünk mit látunk, és olvasunk
Mert gondolkozni szégyen
A szívünk akarata hamis mert ő nem akarhat semmit
Azzal kilógnák a tömegből, mások lennénk
Eskü megszegése, hamis ígéretek,
Belső vágyak rosszindulat
Átkok titkos vágyak
Meghalni mindenki tud, de élni csak kevesen
Hisz az élethez akarat, álmok vágyak
Remény hit öntudat és bizalom kell
Látni kell a célt és meg nem állni
A léleknek élet kell hogy élhessen
Nem zártság, elnyomás, vágy szégyen
Hisz minden ember különbözik
Minden élet egy kincs
Minden élet egy külön álló fény
De az élet fényét nem éljük meg,
Elhagyjuk csak, hogy olyanok legyünk mint a többiek
Ne legyünk mások
Be illjünk, szürke emberek, meg szürkült életébe
Pedig a színek körülöttünk vannak, ragyognak
De mi szégyelljük őket felvállalni
És azok lenni kik lenni szeretnénk.
Balázs Erzsébet Roxána
(Fotó: BAM – Balázs Anna Rebeka)
Mire is célozhat a szerző? Például arra, hogy rengeteg valóság show-t nézünk, meg nem épp irodalmi nyelvű filmeket, pedig épp ezek a kifejezések azok, amelyek a legrosszabb hatással vannak ránk, na meg még inkább a nálunk fiatalabbakra, akik sajnos idejük nagy részében ilyen műsorokon élnek. Hogy miért vannak ránk az ilyen műsorok rossz hatással? Leginkább azért, mert így természetessé válik számunkra az ilyen szavak használata.
A média egyébként is rengeteg időt elrabol tőlünk, na meg megöli bennünk a fantáziát és a kreativitást! A különböző műsorok, videók, sorozatok nézése közben nem tudunk olyan agyi tornát végezni, mintha ha egy könyvet olvasnánk, amely közben a képzeletünk szárnyalna.
Ne engedjük leszívni az agyunkat! Mert gondolkodni öröm!