Ifjúsági információs portál -
online városi diákújság, Békéscsaba

2018. december 19., szerda

Közösségi ikonok

Facebook YouTube Instagram RSS

Időjárás
Időjárás
2 °C    -5 °C
Keresés az oldalon

Békéscsabai hab az Esterházy tortán: az Andrássy gimi ESTÖRI-győztes csapatával beszélgettünk

Második alkalommal rendezte meg a kismartoni székhelyű Esterházy Magánalapítvány az ESTÖRI kreatív történelmi versenyt, ahol az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium csapata az első helyet érte el.

Írta:   |  Forrás: BAM  |  Rovat: Ügyes
Megjelent: 2018. május 26., szombat 09:21

A sikerig vezető út nem volt könnyű, a három tizedikes lány – Farkas Réka, Perlaki Anna és Szlávik Zsófia – több hónapon keresztül keményen készült a végső megmérettetésre.

A versenyről a lányok felkészítő tanára és osztályfőnöke, Barát Tünde így nyilatkozott: „Nagyon örülök, hogy részt vehettünk ezen a versenyen, ahol a tanítványaim kreatívan közelíthették meg az Esterházy család történetével kapcsolatos feladatokat. Nagy élmény volt a filmforgatás, a saját címer elkészítése és a marionett bábuval kapcsolatos feladat. Bevallom, hogy kicsit féltem attól a színpadi jelenettől, ahol a döntőben szaltóztak a lányok, de szerencsére minden jól sikerült. Miközben zajlott a verseny, a diákok egyre több információhoz jutottak és így a végén már igazi Esterházy szakértővé váltak. Köszönettel tartozunk az Esterházy Magánalapítványnak, hogy lehetővé tette azt, hogy egy magas színvonalú országos történelem versenyen kreatív formában mutathassák meg magukat a középiskolák és így ismerkedhessenek meg az Esterházy család történetével”.

Az Andrássy gimi csapata nyerte az ESTÖRI versenyt (Fotó: BAM - Polyák Máté)

Barát Tünde tanárnő és a kreatív csapat (b-j): Farkas Réka, Perlaki Anna és Szlávik Zsófia
(Fotó: BAM – Polyák Máté)

Honnan jött az ötlet, hogy induljatok az ESTÖRI kreatív versenyen?

Réka: Igazából nem mi találtuk ki, hanem osztályfőnökünk, Barát Tünde tanárnő. Egyik órán felolvasta az erről szóló felhívást, szerette volna, ha indul egy csapat ebből az osztályból. Önkéntesen senki se jelentkezett, de hármunkat felkért és így elfogadtuk.

Nagyon szeretitek a törit és ezért vállaltátok el vagy volt valami különlegesség ebben a versenyben, ami megfogott titeket?

Anna: Mindhárman nagyon szeretjük a törit, de engem az fogott meg, hogy a kreativitás volt a középpontban. Külön tetszett, hogy különleges feladatok voltak és talán ezért lehettünk annyira lelkesek.

Mennyit készültetek rá?

Zsófi: Nagyon sok időt öltünk bele, főleg a döntőbe és középdöntőbe, mert utóbbira kellett készítenünk egy prezentációt, amit össze kellett raknunk, majd elküldeni ellenőrzésre. Utána ki kellett találnunk hozzá egy előadást, amit sokat kellett gyakorolnunk, illetve a döntőre kellett készítenünk egy darab négyperces jelenetet, ami szintén sok időt és gyakorlást igényelt. Ráadásul külön kellett egy werkfilmet forgatnunk egy Marionett-bábu elkészítéséről.

Hogyan tudtatok együtt csapatban dolgozni?

Réka: Szerintem ez volt az a dolog, amivel semmi problémánk nem volt. Felosztottuk mindig a szövegeket, a tanulnivalókat, a forrásokat. Mindig sikerült megegyeznünk egészen hamar.

Anna: Bárkinek volt bármilyen ötlete, azt bedobtuk a közösbe, és a kompromisszumra törekedtünk.

Az Andrássy gimi csapata nyerte az ESTÖRI versenyt (Fotó: BAM - Polyák Máté)

A csapatmunka tökéletes
(Fotó: BAM – Polyák Máté)

Hogyan zajlott a verseny?

Anna: Az első forduló egy online tesztből állt, ami mellé kellett egy illusztrált esszét készíteni és egy olyan kreatív fotót, ami bemutatja csapatunk tagjait is és kapcsolódik a XVIII. századi Esterházyak életéhez. Miután továbbjutottunk, a középdöntő már élőben zajlott. Ott az volt a lényeg, hogy az elkészített feladatokat bemutassuk, előadjuk. A döntő pedig szintén egy egész napos verseny volt a kismartoni Esterházy kastélyban, ahol voltak előre megadott feladatok, illetve olyanok, amelyeket ott kellett megoldanunk.

Éreztetek a feladatokkal kapcsolatban valamilyen nehézséget?

Zsófi: Szerintem a határidők betartása volt a legnagyobb kihívás, mert több feladatot is hamarabb be kellett adni, mint ahogy azt előadtuk. Például a döntőbe is kellett egy elektronikus hátteret készítenünk, amihez a jelenetünket tudtuk igazítani. Nagyon nehéz volt úgy ötletelni, hogy tudtuk, határidőhöz vagyunk kötve.

Réka: Nekem a rengeteg forrás volt a legnagyobb kihívás. Legalább száz forrás közül kellett kibogarásznunk az információkat, ami elsőre nagyon ijesztő volt és ezeket meg is kellett volna tanulnunk, de hála az égnek nem kérdeztek belőlük sokat.

Anna: Meg az is nehéz volt, hogy Békéscsaba nagyon távol van az összes Esterházy emléktől, míg nagyon sok csapat azt csinálta, hogy felkereste azokat a kastélyokat, és akár ott forgattak vagy fotóztak. Számunkra ez a lehetőség úgymond nem volt adott, mert így is nyolc órát utaztunk a döntő helyszínére.

Milyen különlegességgel készültetek a zsűrinek?

Zsófi: A középdöntőben, amikor elő kellett adnunk a prezentációnkat, akkor megpróbáltuk a zsűrit is bevonni és készítettünk számukra egy meghívót, illetve a döntőben még kreatívabbak szerettünk volna lenni, így a személyiségünket és a tehetségünket is beleadtuk, talán így színesebb lett minden.

Réka: Zsófival mi korábban fitneszeztünk és ezt a kis színdarabunkba is belecsempésztük: különböző ugrásokat raktunk bele, még szaltóztunk is, ami igazán különlegesnek hatott.

Barát Tünde tanárnő hogyan tudott nektek segíteni a felkészülésben?

Zsófi: Mindig leellenőrizte a beadandókat és előadtuk neki az előadásokat. Sokat segített és persze elmondta a véleményét is mindenről.

Anna: A végszó mindig a tanárnőé volt. Rengeteget segített és szerencsések voltunk, hogy média-töri szakos tanárként átlátta a filmforgatás minden részét és értett a témához.

Hogyan éreztétek magatokat, izgultatok a verseny közben?

Anna: A hangulat nagyon jó volt, hiszen egy gyönyörű helyen voltunk. Az elején izgultam, utána el tudtam magam engedni és csak örültem, hogy ott lehetek. Én úgy voltam vele, hogy, ha nem is hozunk haza semmilyen díjat, már akkor is megérte, hiszen nagyon sok élményt és tapasztalatot szereztünk. Nagyon szimpatikus volt, hogy kedvesek voltak velünk a szervezők. A verseny után is odajöttek hozzánk és gratuláltak külön-külön.

Réka: Én csak egy dolog miatt izgultam, ez pedig a szópárbaj volt. Ott megadott történelmi téma alapján kellett vitázni a másik csapattal. Megadták a személyeket, hogy kinek a bőrébe kell belebújni. Nagy volt rajtam a nyomás, mert egyedül voltam és én feleltem az egész bandáért, de amint annak vége volt, megnyugodtam és büszke voltam, hogy több mint 130 csapatból bekerültünk a legjobbak közé.

Zsófi: Előtte izgultam, mert az előadásunkat három mikroportra terveztük, de a döntő előtti nap közölték, hogy szaltózni nem nagyon szabad velük. Végül megoldották volna, de mi úgy döntöttünk, hogy nem kockáztatunk, nehogy lerepüljön vagy valami baja legyen, így átvariáltunk mindent az utolsó pillanatban.

Hogyan fogadtátok a hírt, amikor kihirdették a nyertes csapatot, azaz titeket?

Réka: Nagyon meglepődtünk. Én arra számítottam, hogy egy különdíjat fogunk kapni a szaltóért, de amikor elmondták az összes különdíjat, én letettem mindenről és csak nézegettem a gyönyörű termet, nem is figyeltem oda igazán. Egyszer csak kimondták a felkészítő tanárunk nevét és arra figyeltem föl. Akkor ránéztem a lányokra és nem akartam elhinni az egészet. Utána körülbelül három nap volt, hogy felfogjam mi is történt.

Anna: Nekem még a mai napig se sikerült felfognom, viszont nagyon jól esik, hogy amennyi időt és energiát belefektettünk, az megtérült.

Zsófi: Egyetértek a lányokkal, én is csak egy különdíjra számítottam. Az eredményhirdetésen is együtt örültem a többi csapattal, mindenki annyira büszke lehetett magára, mert nagyszerű produkciókat láthattunk. A végén pedig óriási volt a boldogság.

A verseny után több televíziós csatorna műsorában is szerepelhettetek. Milyen érzés volt ez?

Anna: Nagyon izgultam, mert élő adásban adtam interjút. Különleges élmény volt és jó volt betekintést nyerni a színfalak mögé.

Réka: Sok interjút készítettek velünk, ami sok tapasztalatot adott. Az egyik csatornához pedig egyedül mentem, amit szintén nagyon élveztem, mert szeretem a médiával kapcsolatos dolgokat. Vicces érzés volt, hogy mennyire figyeltek rám. Kaptam sminket, kísérgettek mindenhova, aztán beültem a stúdióba és beszélgettem a műsorvezetővel. Fantasztikus volt.

Hogyan fogadta a környezetetek a nagy sikert?

Zsófi: Már a helyszínen rengetegen gratuláltak nekünk, illetve itthon is mindegyikőnk családja nagyon büszke volt és örült. Az iskolában is a folyóson megállítottak minket, hogy gratuláljanak, olyan emberek is, akiket nem ismerünk annyira.

Réka: A mai napig megállítanak minket és sokszor már nem is tudom, miről beszéltek, csak utólag esik le, hogy az ESTÖRI-s versenyről volt szó. Szóval ez néha vicces jeleneteket eredményez. Azóta pedig anyukám bárkivel találkozik, megmutogatja a felvételeket.

Ezek után terveztek valamilyen más versenyen indulni?

Mindhárman: A csúcson kell abbahagyni.

Cikk megosztása:
Copyright
BAM
©2018 Új Fejezet Békés Megyéért
Ifjúsági Egyesület
Minden jog fenntartva!